- Nem igaz- bökte meg a mellét.
- De igen.
- Attól, hogy HaYeon barátja vagy, nem kell minden szart elviselnem tőled.
- Én csak az igazat mondtam.
- De senki nem kért rá.
- Hagyjátok már abba!- kiáltott rájuk HaYeon.
- De ő kezdte!- mutatott NiTae Taora.
- Leszarom. Nagyon elegem van, hogy ti mindig csak veszekedtek. Nem is tudom mi lesz, ha holnap Tao ide költözik..
- HOGY MI?! - kiáltott fel NiTae - nem, nem nem! Ezt meg kellene beszélnünk előbb nem gondolod drága, barátnőm?! - nézett rá dühösen NiTae. Eddig álmos volt, de már teljesen felkelt.
- Ezt nem hiszem el - dühöngött még mindig - ha ez ideköltözik, én elmegyek. Még a végén ijesztgetni fog! - mondta NiTae, majd bement a szobába. Az ajtót jól becsapva mögött, jelezve, hogy nagyon dühös.
- Ez nem igaz...- morogta HaYeon és leült a kanapéra. A fejét a kezébe temette és teljesen elmerült a gondolataiba.
Tao közben csak nézte a lányt, aki szinte a bőgés határán állt. Csak egyet tehetett.
- Kicsim...- guggolt le hozzá és fogta meg a kezét.
- Hmmm..?- nézett rá.
-Szerintem én most megyek.
- Oké. Mikor jössz?
- Majd egyszer- nyomott egy puszit a homlokára.
NiTae még mindig dühöngött, s könnyei is elkezdtek folyni, de persze egyből letörölte őket. Nem az bántotta, hogy Tao ide fog költözni hanem az, hogy barátnője még csak nem is szólt, s neki nincs senkije akihez hozzábújjon akkor amikor csak szeretne, akkor csókoljon meg valakit amikor akar, s akkor mondja neki azt, hogy "szeretlek" mikor akarja.
Lassan álomba sírta magát, majd már csak arra emlékezett, hogy nagy csörömpölés van a konyhában.
Aztán már aludt is.~
Reggel mikor felébredt, rögtön az jutott eszébe, hogy valahonnan kell szereznie egy kis fájdalomcsillapítót, mert a feje darabokra hasad a fájdalomtól. Megdörzsölte a szemét, s felállt. Valahogy próbált megállni a két lábán, mert a fejfájásához hozzátartozott a szédülés is.
Kiszállt az ágyából, a plüssmaciját elengedte és kiment a konyhába.
A konyhában HaYeon volt és épp a mosogatógépből pakolt ki.
- Jó reggelt - köszönt NiTae- Tao merre van? - nézett körbe, de nem látta sehol.
- Nem tudom. Nem beszéltünk még ma - motyogta barátnője.
- Heh?! - lepődött meg.
- Hosszú - morogta, majd bement a szobájába. NiTae fájdalmasan sóhajtott, majd bevett egy fájdalom csillapítót.
Aztán támadt egy terve. Felhívja Tao-t..
Bement a szobájába, elővette a telefonját és kikereste Tao számát. Háromszor kicsengett, NiTae már kezdte feladni, de aztán felvette.
- Halló?
- Tao?
- Aha. Ki az?
-NiTae.
- Mit akarsz?- szólt bele bunkón.
- Mi van HaYeonnal?
- Nem mondta el..?- kérdezte meglepetten.
- Micsodát?- kérdeztem hülyén.
- Szakítottam vele.
- MIVAN?- kiáltotta el magát NiTae a meglepetéstől.
- Jól hallottad...
- Te jószagú pávián segg, normális vagy?!
- sajnálom... de.... nem lehet ezt így folytatni - motyogta, hallatszott hangján, hogy szomorú.
- TE IDIÓTA! - ezzel kinyomta a telefont, s átszaladt barátnője szobájába, hogy beszélhessen vele. A szoba ajtó mindig nyitva van ezért lazán beakart robbanni rajta, de helyette az orra találkozott az ajtóval, majd a földön találta magát. Az orrából elkezdett folyni a vér. Mire NiTae felvisított.
- MINEK VAN ZÁRVA EZ A SZAR?! - morgott, majd visszafeküdt inkább a padlóra.
~ ezt nem hiszem el. Rendbe kell hozzam a hibámat ~ ez a gondolat kavargott a fejében.
- Te miért ülsz itt?- kérdezte egy halk hang a háta mögül.
- Téged vártalak!- pattant fel a földről.
- Neked vérzik az orrod!-ijedt meg és kézen ragadta barátnőjét, s behúzta a fürdőszobába.
- Ez semmiség- motyogta NiTae.
- Az.. Persze... Azért ömlik a véred...- morogta HaYeon. Fogott egy törülközőt, bevizezte és elkezdte NiTae orráből ömlő vért lemosni. Közben egyikük sem szólalt meg. Nitae, látta barátnőjén, hogy mindjárt kitör belőle a sírás.
- Hallottam, mi van veled és Taoval...- törte meg a csendet.
- Kérlek, ne beszéljünk róla - szipogott egyet barátnője.
- Én... sajnálom... mindent tönkre tettem, de ígérem, hogy rendbe hozok mindent! - magyarázta NiTae, de barátnője leintette.
- Hagyd!
- Rendben - mondta NiTae.
Dehogy hagyja! Csak barátnőjének nem szól a tervéről. Egy meglepetés biztos újra össze hozza őket.!~
- Elég csúnyán elintézted az orrodat. Szerintem eltörött- állapította meg barátnője.
- Nem hiszem, csak egy erős ütés.
- Attól még elmehetünk orvoshoz.
- Megy az orvoshoz a halál- tiltakozott NiTae.
- Nem a halál, hanem te. Öltözz fel, én meg beviszlek.
- Nem megyek orvos közelébe!- ellnkezett még mindig a lány.
- De igen!
- Nem!
- De!
NiTae-nek egy nagy félelme van. Az orvosok. Az orvosok miatt hagyta el az anyukája. Azaz.. az orvosok miatt halt meg. Azóta nem szeret orvosokhoz járni akármekkora is a baj.~
Felöltöztek, majd elindultak az orvoshoz. Rajtuk kívül senki nem volt a rendelőben ezért egyből behívták a két lányt, majd megvizsgálták NiTae-t.
~~~~~~~~~~~
nemsokára jön a kövi rész.~ :D
Reméljük tetszett.^^
Véleményeket pls.:$♥
Bye♥:)
Categories:
Tao.
wáá♥
Kitti♥