- Ne akard, hogy én kimenjek Park NiTae! Ki tépem az összes szál hajad, te mocskos...- ordibált vissza.
- Még meg fogod köszönni- mondta.
- Utálom, mikor ilyen gyerekesen viselkedik!- ült le az ajtó elé HaYeon.
- Nem gyerekes...
- Akkor mi? Bezár minket ide és azt hiszi minden rendben lesz?! Nagyon benézte...
- Csak jót akar...
- Ha jót akar akkor engedjen ki innen, mert nem akarok veled lenni...- motyogta.
- Én sajnálom...
- Nem tud izgalomba hozni.
- Ne neked álljon feljebb... hiszen mikor szakítottunk, akkor is csak a te érdekedet és NiTae-ét néztem! - morogta Tao.
- Tudom, vagy is most már tudom... DE! tudod, hogy mennyire fájt?
- Épp annyira mint nekem...
- Tao... én nagyon szeretlek - gördült le egy könnycsepp a lány arcán.
- Én is - állt fel az ágyról Tao, majd odament HaYeon-hoz, s segített neki felállni.
- Kezdjük előröl. Amint látod, NiTae is megkedvelt vagy mi. Mert akkor most nem lennénk összezárva egy szobába, és nem várna arra, hogy kibéküljünk - kuncogott.
- Igen, ez igaz, de .... félek mit szólna, ha megint bejelenteném, hogy ide költözöl - mosolygott.
- Szerintem most már jól fogadná.. és tudom, hogy csak azért volt ilyen mert neki nincs senkije... és megértem.. kéne neki egy vakrandit szervezni, na.. mit szólsz? - kulcsolta össze ujjaikat. HaYeon bólintott, majd Tao egy pici puszit lehet a lány szájára.
- Héé! - nézett rá durcásan.
- Nem mondtad ki, hogy kibékülünk.. addig nem érdemelsz csókot - mondta Tao magabiztosan.
- Te is tudod, hogy szeretlek - morgott HaYeon.
- Tudom, de tőled akartam hallani - ezzel hátradöntötte a lányt, majd úgy csókolta meg. Kintről hirtelen tapsot, és egy jó ízű nevetést hallottak, így szétváltak és várták, hogy nyíljon az ajtó.
Lassan kinyílt az ajtó, s egy vigyorgó lányt láttak maguk előtt.
- Ilyet még egyszer ne csinálj- támadta le HaYeon NiTaet.
- Nem fogok, ha ti is normálisan fogtok viselkedni.
- Megígérjük- mosolyodott el Tao.
- Még mindig ijesztő- súgta NiTae HaYeonnak.
- Nembaj, nekem pont tökéletes. Amúgy meg... NE KEZD!- nézett rá szúrósan.
- Bocsi... Szóval... Nem költözöl el?- vette elő a cuki pofiját NiTae.
- Nem hiszem- mosolygott.
- Ez az!- ugrott a nyakába.
- Amúgy, NiTae.. hallotta ám amit HaYeon-nak súgtál - motyogta Tao sejtelmes mosollyal az arcán. NiTae kicsit berezelt ezért elfutott a szobájába, és bezárta az ajtót, hogy még véletlenül se jöjjön be rajta Tao.
- Olyan mintha ő lenne a lányom - lepődött meg HaYeon, mire Tao érdekesen nézett rá - de tényleg. Teljesen úgy viselkedik mintha az anyja lennék vagy a nővére. Veled pedig mint ha a bátyja lennél - mosolygott.
- Amúgy NiTae szülei merre vannak? - tette fel a nagy kérdést Tao.
- Az anyja meghalt. Az apja elhagyta, mikor NiTae 17 éves volt. Hál' istennek anyuék ismerték NiTae anyukáját, így mikor elhunyt magukhoz vették NiTae-t így neveltek minket, aztán a szüleim is meghaltak egy balesetben - motyogta halkan HaYeon.
NiTae mit sem sejtett arról, hogy mit beszél Tao és HaYeon, elindult a konyhába, de mikor meghallotta, hogy az apja elhagyta az álla a padlón koppant. A lány úgy tudta, hogy az apja már is meghalt.
- Nekem mindig azt mondtad, hogy apám meghalt- mondta NiTae.
- Öööö...- jött zavarba a lány.
- Szóval akkor mi az igazság?- tette fel a kérdést mellén összekulcsolt kezekkel.
- Én is csak egyszer hallottam anyuéktól... és lehet hogy rosszul...- mökögte HaYeon zavarban.
- Ne hazudj!- nézett rá összeszűkült szemekkel.
- De.. én nem is...
- Ismerlek mááááár! Az igazat akarom tudni!
- Nem akarok fájdalmat okozni... Még csak most békütünk ki.--
- Azzal okozol fájdalmat, ha nem mondod meg!
- NiTae... apád... elhagyott, de.... azért mert... nem volt pénze.. nem bírt volna eltartani, és amit kapott fizetést azt alkoholra költötte - magyarázta szomorúan HaYeon.
- A..Az apám.. e..egy alkoholista? - hebegett- habogott a lány.
- NiTae - suttogta HaYeon.
- HaYeon, mért nem szóltál előbb?! - kérdezte a lány, miközben lefolyt egy könnycsepp az arcán.
- Én csak ...tudtam... hogy így fogsz reagálni, és nem ... nem szerettelek volna megbántani... tudom, hogy milyen vagy, de kérlek ne haragudj rám!
- Nem haragszom - motyogta - elmegyek kicsit levegőzni, majd jövök - ezzel NiTae felöltözött, s elhagyta a lakást.
- Ahj, most mit tegyek. ? - nézett Tao-ra a lány.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
kész ez is :D reméljük tetszett.^^
nemsokára jön a kövi.^^
véleményeket kérünk :D
Bye♥
nemsokára jön a kövi.^^
véleményeket kérünk :D
Bye♥
Categories:
Tao.