Unottan néztél ki a fejedből. Nem tudtál mit csinálni, csak vártál, s vártál, hogy végre szerelmed hazaérjen. Már vagy fél órája nézed a fehér plafont, miközben az ágyban fekszel, de sehol senki. 
Hirtelen csapódott ki a szoba ajtó, majd hallottál meg egy halk "hoppá"-t. Ijedten ültél fel az ágyba, majd néztél az előtted lévő személyre.
- Azt hittem már nem is jössz - néztél rá. 
- S..Sajnálom - kezdett el dadogni. Nem értetted, hogy mért dadog, s menése sem volt a rendes. Mi a fene?! Lepődtél meg. 
- L..Luhan.. jól vagy? - keltél ki az ágyból. 
- Igen... hmm - nézett végig rajtad. Egy kis rövidnadrág, és egy rövid kis trikó volt a pizsamád, nem nagyon szoktad takargatni magad előtt, hiszen már lassan 2 éve együtt vagytok. Nincs mit szégyellj. Viszont, most kicsit zavarba jöttél, ahogy végig mért. 
- Ne nézz így - pirultál el. 
- O..Olyan vonzó vagy - húzott magához közel. 
- Te ittál? - néztél rá ferdén. 
- Csak egy kicsit - mutatott ujjával. 
- Luhan! - lökted el magadtól - te is tudod, hogy nem szeretem, ha iszol! Oké, hogy néha- néha bulizol, de megígérted, hogy ma az estét együtt töltjük - szontyolodtál el. 
- Tudom, de attól még tölthetjük együtt - ment megint közel hozzád.
- Inkább kihagyom - léptél hátra egyet.
- Jaj, ________, ne csináld már ezt, csak 5 feles volt! - nézett rád.
- Az neked bőven elég volt, amint látom! - vontad össze melleid alatt kezed. Megint oda akart menni hozzád, de te hátrébb léptél. 
- Inkább előbb józanodj ki, és akkor beszélhetünk! - mutattál az ajtó felé.
- Most kidobsz? 
- Nem, csak az erkélyre hessegetlek, hogy józanodj ki - mosolyogtál - ha gondolod ki megyek veled.
- Oké! - vágta rá egyből. Gyorsan felvetted a köntösöd, és a kis benti-papucsod, aztán kimentetek az erkélyre. A város fénye gyönyörű volt. Hiába volt nagy a zaj a sok kocsi miatt, te így is élvezted. Ahogy a lágy szellő végig simított arcodon. Imádtad. Kitártad karjaidat, mint a Titanic-ban, s úgy élvezted tovább. Hirtelen ölelt át hátulról szerelmed, s állát válladon pihentetve nézte azt amit te. 
- Ez tök olyan mint a Titanic - kuncogtál.
- Tényleg - motyogta. Már hangján nem hallatszott annyira az alkohol, mint 10 perccel ezelőtt, de még mindig benne volt. 

20 perc álldogálás után már nem volt semmi baja. Bent töltöttél neki egy pohár vizet, majd visszamentél a szobába. Levetted köntösödet, papucsoddal együtt, majd bebújtál az ágyba. Vártad, hogy Luhan is bejöjjön, de nem jött. 
5 perc után érezted, hogy az ágy melletted megsüllyed, majd magához húz. 
Fejedet mellkasába temetted, s úgy próbáltál meg aludni, de nem ment. Egyszerűen nem tudtál elaludni, de mint észrevetted ő sem.
- Nem bírsz aludni, mi? - kérdezte meg hirtelen.
- A.a. Te? 
- Szerinted akkor mért kérdeztem? - kuncogott, majd megharapta egy kicsit füled. Te is elkacagtad magad, majd elhúzódtál tőle, majd megbökted oldalát. Tudtad, hogy ott csikis a legjobban. 
- Hééé! - kiáltott fel, majd elkapta karod. 
- Muszáj volt - néztél mélyen a szemébe.
Egy ideig a szemedbe nézett, majd hirtelen szemei ajkaidra tévedtek le. Egyre csak közeledett, míg meg nem szüntette a köztetek lévő távolságot. 
Éhesen kezdtétek el falni egymás ajkait, majd egyre durvábbak lettetek. Nem bírtatok megállni, csak egymásra koncentráltatok. 

Folyt.köv.~
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
hát, összecsapott. XD
folyt.köv... mint géphez ülhetek :DD 

Bocsi, hogy rövid lett :$
véleményt! :3 
Read More ...

0 megjegyzés