Hye Su és Sungjae története.~♥


Ez valami ritkán borzalmas lett. Nézzétek el nekem.. a második ilyen ficim. :|  de azért VÉLEMÉNYT! :DDD


 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Park Hye Su és Sungjae már lassan 1 éve együtt vannak, de még nem volt több a csókon és az ölelésen kívül. Elhatározták, hogy ma este megtörténik az a bizonyos dolog.




                            ~~~~~~~~~ ESTE ~~~~~~~~~


- Su! Hoztam egy kis bort – kiáltott be Sungjae a szobába, de mikor észrevette, hogy Su nincs ott kicsit megijedt.
- Su! Hol vagy? – kiáltott egyet a fiú.
- A fürdőben. Mindjárt megyek – kiáltott ki a lány.
Sungjae egyből megnyugodott amint meghallotta kedvese hangját.

10 perc múlva. *

- Végre! Azt hittem soha nem jössz már ki – ölelte meg Su-t Sungjae.
- Bocsi, csak elmentem lefürdeni – mosolygott a lány.
- Semmi gond. Hallottad, amit mondtam?
- Mikor?
- Mielőtt bekiabáltam, hogy hol vagy.
- Nem. Mért, mit mondtál?
- Hoztam bort – mosolygott majd megcsókolta a lány.

Ez a csók másabb volt. Benne volt a szenvedély, ami eddig nem nagyon jelent meg egy csókúkban sem.  
Lassan hátráltak az ágyhoz meg mikor odaértek Sungjae óvatosan lefektette az ágyra Su-t a csókot meg nem szakítva.
Már lassan 10perce csókolóztak mikor Su megérezte Sungjae kezét, ahogyan benyúl a pólójába. Lassan lehúzta róla, majd elkezdte nyakát majd lefelé haladva, csókolgatta Su-t teljesen addig ameddig melleihez nem ért. Levette melltartóját majd egyik mellét, kezdte kényeztetni, amit Su egy halk nyögéssel díjazott. Kis idő múlva áttért másik mellére is.
Mikor ott végzett lejjebb haladt a hasához. Amíg a hasát kényeztette addig az egyik kezével benyúlt bugyijába, ahol kényeztette. Mondjuk Su sem tétovázott ő is benyúlt Sungjae nadrágjába és elkezdte kényeztetni büszkeségét.  Mikor már elégedettek voltak a kényeztetésekkel megszabadultak a többi felesleges ruhadarabtól. Sungjae lassan, óvatosan hatolt be mivel tudta, hogy a lánynak ez az első, mondjuk neki is.
Su elkezdett könnyezni, amit Sungjae is észrevett.
- Su, drágám! Jól vagy? Fáj? – kérdezte aggódva a fiú – abbahagyom – mondta majd már ép ki akarta ’ menni ’ a lányból mikor a lány megszólalt.
- Kérlek, folytasd – mondta Su halvány mosolyt eresztve.
- Biztos?
A lány csak bólintott.
A fiú tudta, hogy fáj neki ezért az elején lassan mozgott, hogy a lány megszokja a fiút.
Mikor már a lány is megszokta minden simán ment.

[ ha nem baj tovább nem részletezem a dolgokat.. :$ xDDDD csak a végét írom le ennek.. ] 

Egyszerre élveztek el majd lihegve Sungjae lihegve omlott a lányra.
- Drágám, köszönöm – lihegte a fiú alig hallhatóan.
A lány nem mondott semmit, csak szorosan magához ölelte a fiút. Így aludtak el.

 THE END.

Read More ...

2 megjegyzés

BinBin és JiYong története.~♥


Meghoztam ezt is.. :DD remélem tetszeni fog.:D

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

----- Bin Bin mint mindig megint késésben van. -----

~ Ezt nem hiszem el – zsörtölődik magában, miközben veszi fel a cipőjét.
BinBin még nem szokott hozzá ahhoz, hogy reggel 6-kor kell kelnie, de csak 8-ra kell beérnie, de amilyen lassúsággal elkészül.  Mivel a YG Entertainment-nél dolgozik ezért szerinte a megjelenés is fontos. 

~ 10 percem van, hogy odaérjek. Már megint késésben vagyok.. Ahiss – mérgelődött magában BinBin miközben futásnak eredt.
Azt tudni kell, hogy a YG elég messze van a házától. Kocsival 10 perc. Gyalog 15, futva Talán oda fog érni, de ez kockázatos.
Ott 1másodpercért már kirúgják az emberkéket.

***

BinBin beért a céghez 2perc késéssel, de a főnöke nem vette észre, Hál’ Istennek.

~ huh, ezt megúsztam – fújta ki magát miközben kiszállt a liftből és az öltöző felé vette az irányt.

BinBin amúgy a fiúk Stylist-ja.

- BinBin! Azt hittem megint el fogsz aludni – köszöntötte gúnyosan Kwon JiYong.
- JiYong! Hagyd békén BinBin-t. Még mindig nem értem miért pikkelsz rá – szólt rá Taeyang. Aki mellesleg nagyon jóba van BinBin-nel.
- Szia BinBin – köszönt neki nagy mosollyal az arcán Seungri.
- Szia – intett neki mosolyogva.
- BinBin, ha már itt vagy akkor láss neki a fiúknak, mert 2 óra múlva fotózás, de csak a ruhákkal foglalkozz a sminket most kivételesen, nem kell, megcsináld – nyitott be az ajtón a főnöke.
- Rendben – mondta a főnöknek, aki egyből ki is ment – na, akkor fiúk. Kivel kezdjem – fordult a fiúk felé.
- Velem kezdheted – tette fel a kezét Taeyang.
- Rendben.

20 perc múlva. *

- Kész is. Ki a kövi? – kérdezte Bin Bin.
- Én – emelte fel a kezét Daesung.
- Oké, Taeyang. Te addig menj ki és kezdjék el az egyéni képeket – mondta BinBin mosolyogva.
- Rendben – mondta majd kilépett az öltözőből.


20 perc múlva.*
- Voilá – mosolygott BinBin.
- Köszönööm – mosolygott a fiú.
- Ne köszönd. EZ a dolgom, de most menj Taeyang után.
- Rendben. Majd találkozunk – ezzel ő is elment.
- Na melyikőtök jön most? – fordult a maradék három fiú felé BinBin.
- Én – ment oda hozzá T.O.P.
- Okéé – ezzel neki is látott.

20perc múlva.*

- Kész. Menj a többiek után biztos, már végeztek az ő részükkel – mosolygott BinBin.
- Rendben – ment ki az öltözőből T.O.P.
- Na? – csapta össze a két kezét BinBin. A fiúk már tudták mi lesz a kérdés ezért az egyik el is indult.
- Seungri – mosolygott BinBin – látom, már tudod, mit akarok kérdezni.
- Igen – mosolyogott.
- Na, ne beszéljünk. Inkább neki látok – mosolygott majd neki állt.


30 perc múlva.*

Seungri ruhájával volt egy kis bib azért lett a 20-ból 30 perc.

- Kész. De most siess.
- Rendben – ezzel ő is elment.

~ Veled már nehezebb dolgom lesz – fintorgott BinBin.

- Akkor kezdjük – mondta unottan BinBin.
- Tőlem – vont vállat GD.
- Mi lenne, ha egyszer az életben rendesen állnál a dolgokhoz? – kérdezte BinBin kicsit dühösen.
- Én rendesen állok a dolgokhoz, csak hozzád nem.. Nem vetted észre? – kérdezte gúnyosan.
- Ja, értem. És én mit ártottam neked? – kérdezte BinBin.
- Semmit – vont vállat a fiú.

Ezek után már nem beszéltek csak mikor BinBin végzett a munkával.

- Menj, mert a már csak te vagy vissza és lehet, hogy nekem kell, segítsek a ruháknál kint is – ezzel BinBin elindult az ajtó felé.

JiYong csak csendben ment utána egyszer csak BinBin megállt a folyosón és GD belement.

- YA!! Nem tudsz szólni, hogy megállsz? – ordította le a fejét.
- Már elnézést, de nem kéne mögöttem, gyere.. Jöhettél volna előttem és akkor nem lett volna ez – mosolygott gúnyosan BinBin majd megint elindult.


***


Már mindenki készen volt a képekkel. Egyenként és közösen is egyaránt.

- Na akkor ennyi – szólt a fotós – köszönöm. Jók voltatok fiúk – köszönte meg a fiúknak, akik csak illedelmesen meghajoltak.

- Srácok szerintem menjünk haza. Nagyon fáradt vagyok – mondta a fiúknak Deasung.
- Ti menjetek haza. Nekem még van egy kis elintézni valóm – mondta G-Dragon titokzatosan.
- Hát, Jó.. Akkor, szia – köszöntek el tőle a fiúk.
- Sziasztok – intett ő is majd elment az öltözőbe ahol BinBin a cuccait pakolászta össze.

~ Ki lehet az ilyen későn? – kérdezte magától BinBin majd megfordult.

- JiYong – döbbent le.
- Mi az? Nem számítottál társaságra? – kérdezte sunyi mosollyal.
- Hát nem – vágta rá egyből BinBin.
- Hmm.. Sajnálom, hogy megzavartalak – mondta majd közelebb lépett BinBin-hez.
- Mit szeretnél? – kérdezte zavartan BinBin miközben egyet hátrább ment.
- Tudni szeretnéd, mért vagyok ilyen bunkó? – kérdezte miközben lépett még egyet a lány felé, aki megint hátrált.
- I- I- Igen – bólintott.
- Azért mert nekem mindig erősnek kell lennem, de így nem tudok, ha te mindig itt vagy ezért bunkó kell legyek, hogy az érzéseimet eltakarjam, de most nincs itt senki sem, hogy lássa, amit teszek – mondta, majd elkapta BinBin csuklóját magához rántotta és lágyan megcsókolta.

BinBin szemei a kétszeresére nőttek. Először ellenkezett aztán mikor rájött, hogy semmi esélye, feladta és visszacsókolt.


JiYong mosolyogva vált el a lány arcától.

- Ugye tudod, hogy erről senkinek sem beszélhetsz? – kérdezte.
BinBin csak bólintott.
- Rendben. Akkor holnap ugyan ekkor, ugyan itt – mondta a fiú majd elment.
BinBin nézte a távolodó alakot aztán ő is elment.

Ezek után mindennap ugyan akkor találkoztak és boldogan ’ éltek ’.

THE END. 
Read More ...

2 megjegyzés

GiTae és LeeJoon története.~♥


GiTae és Lee Joon párhónapja ismerkedtek meg egy közeli bárban, később kiderült, hogy egy helyen dolgoznak a J. Tune Entertainment-nél. Mivel már nagyjából ismerik egymást, találkozgattak, beszélgettek és egyszer csak arra lyukadtak ki, hogy Joon-nak tetszik GiTae. Na, de ez a vége a történetnek most menjünk a legelejére. :D

<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>



~~~~~~~~Találkozás, 1 hónappal ez előtt ~~~~~~~~

*csörr-csörr*


- Haló? – szólt bele GiTae.
- Szia csajszim. Nincs kedved ma kicsit kimozdulni? – kérdezte a barátnője.
- Hova mennénk? – kérdezte, nem nagy kedvvel.
- Van egy közeli bár. Kicsit a csajokkal megyünk lazulni, és jó lenne, ha te is eljönnél, mert már régen találkoztunk – győzködte GiTae-t a barátnője.
- Hát jó.  Legyen. Elmegyek.
- Ez az. Körülbelül van fél órád elkészülni. Puszika – ezzel le is tette a telefon.

- Fél óra?! – kérdezte magától – na, akkor indulás a szekrényhez és valami normális ruhát keresni. 

10 perc múlva megtalálta a tökéletes ruhát: Csőnadrág és egy neon-zöld póló és egy Converse cipő. [ eredeti.! ]
- Már csak a sminkelés és a hajam van vissza.  20 perc alatt remélem kész, leszek – beszélt magához.

GiTae szépen kihúzta a szemét – nem túl erősen, csak éppen, hogy látszódjon, hogy igen is van rajta smink – majd a haját megfésülte, majd copfba kötötte.
Pont készen lett mikor csengettek.
- Jé, egyszer időben elkészültél – tátotta el a száját barátnője.
- HaHa, nagyon vicces. Mehetünk?
- Ühüm.
Ezzel távoztak is.

A bárba érve egyből a pulthoz mentek.
- Mit kérsz inni? – kérdezte a barátnője.
- Nem szeretnék inni –alkoholt- legyen egy coca cola.
- Mi?! Ne idegelj má’ – nyávogott a másik barátnője.
- Na jó. Akkor egy sört.
- Ez a beszééd – ölelték meg barátnői.

Kikapták a sört, majd miután megitták elmentek a táncparkettre.
GiTae egyszer csak azt érzete, hogy valaki megkopogtatja a vállát, megfordult.

- Elnézést. Szabad egy táncra – kérdezte az ’ idegen ’.
- Ühm. Persze – mosolygott.

Pont egy lassú szám volt így hát ölelkezve táncoltak, a zenének vége lett majd GiTae a fiúhoz fordult.

- Köszönöm. Most mennem kell – hajolt meg majd távozni akart, de a fiú megfogta a csuklóját – mit akarsz? – fordult meg.
- A neved.
- GiTae. Legyen ennyi elég.
- Szép név. Én Lee Joon vagyok.
- Ahaaaaa – húzta el az ’ a ’ –t.
- Remélem, még találkozunk – mosolygott a fiú.
- Ja, én is. Na, hali – köszönt el, majd oda ment barátnőihez – Lányok én megyek. Holnap dolgoznom kell. Sziasztok.
- Ne menj máár – nyavalyogtak a lányok.
- Muszáj. Ha elkések, kirúgnak – komorodott el.
- Jó, akkor menj. De nem örülünk neki – mondták egyszerre.
- Tudom. Én sem. Na, Akkor majd beszélünk. Sziasztok – ezzel elment.

Otthon gyorsan elment fürdeni majd befeküdt pihe- puha ágyikójába és elaludt..


°°°°°°°°°°°° Reggel °°°°°°°°°°°°

Reggel az ébresztője nagy zajára kelt fel.
Mivel lusta volt felkelni és kinyomni ezért rávágott egyet így a vekker most a földön volt és ott zajongott tovább.

- Ilyen nincs. Minek kell ilyen hangos ébresztőórákat gyártani – mérgelődött majd kikelt az ágyból – nagy nehezen- felvette a földről a vekkert, kikapcsolta majd elment reggelit készíteni magának.  Miután megreggelizett elment a fürdőbe elintézni a reggeli dolgokat, felöltözött és indult is. Éppen időben ért be a céghez. – Amúgy GiTae Sminkes a J. Tune Entertainment-nél – gyorsan rohant a sminkes szobába ahol a sminkesek már tevékenykedtek, mivel egy fiúbandát kell kisminkelniük egy fotózásra. Mikor körbe nézett egy igen ismerős fiún akadt meg a szeme. Mindenkit sminkeltek egyedült azt a fiút nem.

- GiTae! Mit állsz ott? Menj és sminkeld ki Joon- t! –parancsolt rá a Fősminkes.
- Igen is. Bocsánat –ezzel el is indult de egy pillanatra megállt.


~ Lee Joon? – futott át az agyán.
A fiúnak ugyan ez futott át az agyán csak épp ’GiTae’ névvel.


- Áh, látom nem kellett sokat várjak az újratalálkozáshoz – mosolygott a fiú.
- Amint látod.
- Mióta dolgozol itt?
- lassan fél éve.
- És még soha nem láttalak? Az lehetetlen!
- Hát.. akkor rossz a szemed vagy nem tudom. Amúgy még én sem láttalak – mondta miközben ’ festette ’ a fiút.

Kicsit kínos csend állt be közéjük, amit Lee Joon tört meg.
- Lenne kedved meg enni egy fagyit? – kérdezte mosolyogva.
- Lenne, de nincs időm, és ha meglátják, hogy lazsálok, kirúgnak – mondta kicsit szomorkásan.
- Chh.. miket beszélsz! Nem rúgnak ki. Ne aggódj. Na, gyere velem kérleeeeek – kérlelt a fiú.
- Ahj, jó. De utána békén hagysz? – nézett rá felvont szemöldökkel.
- Uhm.. Nem tudom.. lehet – mosolygott a fiú.
- Neked nem lehet levakarni az arcodról a mosolyt? – kérdezte unottan.
- Ööö.. had gondolkozzak – mondta, majd tette, hogy gondolkozik aztán felszólalt – Nem hiszem – mosolygott még mindig.
Erre nem kapott választ csak kis idő múlva.
- Kész vagy – mondta GiTae enyhe mosollyal az arcán.
- Ennyi? De hiszen csak 10 perce álltál neki.
- Az a 10 perc fél óra volt – mondta az órájára nézve.
- Akkor kicsit elbeszélgettük az időt. Akk….. – nem bírta befejezni, mert szóltak nekik, hogy indulni kell.
GiTae-éknek is oda kellett menni mivel igazítani kellett sminket, ruhát a fiúkon.


˙˙˙˙˙˙˙ 1 órával később ˙˙˙˙˙˙˙

- Nagyon jók lettek a képek fiúk. Hazamehettek – mosolygott a fotós – Ti is mehettek – fordult a lányok felé.
- Végre- sóhajtott mindenki.
- GiTae! – kiáltott Lee Joon.
- Igen?
- Most, hogy nincs dolgod nyugodtan, tudunk fagyzini és még attól sem kell aggódni, hogy kirúgnak – mosolygott a fiú.

~ ahj, nincs kedveeeeeem – visított magában.


- Jó, menjünk – erőltetett egy mosolyt.
- Előbb várj meg. Átöltözöm.
- Jó, de siess!
- 5perc!

****

- Itt is vagyok.
- Ez 6 és fél perc volt -_- .
- Ennyire mérted?
- Igen, na induljunk.
- Jó.

Mikor odaértek megrendelték a fagyit, majd mikor kihozták, megették.
Nagyon sokat beszélgettek, kiderült, hogy nagyon sok közös van bennük.
Úgy beszélgettek, mintha 1000 éve ismernék egymást, pedig nem.

Fagyizás után elmentek sétálni, majd mikor már megunták, leültek egy padra. Úgy elbeszélgették az időt, hogy észre sem vették, hogy sötétedik.


- Uramisten – pattant fel GiTae – már ennyi az idő? – nézett az órájára kétségbe esetten.
- Igen. Mért mi baj van? – kérdezte Lee Joon.
- Lee Joon este 10 óra van. Én ilyenkor nem nagyon szoktam fenn lenni, mivel fontos, hogy kipihenjem magam. Sajnálom, de most mennem kell – pattant fel a helyéről.
- Várj. Hazakísérlek. Kitudja milyen emberek, mászkálnak ilyenkor az utcán – állt fel a fiú is.
- Köszönöm aranyos vagy, de ne fáradj. Biztos neked is még dolgod van.
- Nem nincs – mosolygott.
- Biztos fáradt vagy – kereste tovább a kifogást.
- Nem! Na ne próbálj meg lerázni, mert akkor is hazakísérlek és punktum! – felelte magabiztosan Joon.

GiTae sóhajtott majd megszólalt:- Legyen – vont vállat.

Hazafelé is beszélgettek. (elképesztő mennyit tudnak beszélni o.o hiszen egésznap beszéltek. Még mindig van valami, amit nem mondtak el egymásnak. ?! Talán azt kihagyták, hogy mikor melyik percben mennek Wc-re._. xDDD)

Hazaérve GiTae megköszönte majd bement a házba.
Olyan fáradt volt, hogy éppen volt ereje megfürdeni.
Amint befeküdt ágyába el is nyomta az álom.

Másnap GiTae-nek nem kellett bemenni, dolgozni.
Lee Joon-nak sem szóval találkoztak.

GiTae-nek két hét szabadságot adtak úgy, mint Lee Joon-nak. GiTae kicsit furcsállta, hogy ugyan akkor van szabadságon Joon, mint ő.

Ebben a két hétben mindennap találkoztak, és egyre közelebb kerültek egymáshoz.

[na, röviden leírtam mi történt a ’ szerelem vallás ’ előtt. :DD]


~~~~~~~ Jelenben. ~~~~~~~



Az utolsó szabadnapjukat töltik otthon a ’ fiatalok ’.
Mint mindig mindennap találkoznak.

° Csengettek °

- Megyek – szólt ki GiTae majd kinyitotta az ajtót. Lee Joon állt vele szemben kezében egy csokor rózsával.
- Ez a tiéd – nyújtotta át a lánynak, aki mosolyogva vette át a virágot.
- Köszönöm, de ezt mért kaptam?
- Csak úgy – mosolygott majd bementek a nappaliba.
- GiTae – kezdett bele.
- Igen? – fordult oda mosolyogva.
- Szeretnék valamit mondani.
- Mi az? – kérdezte még mindig mosolyogva.
Lee Joon nem válaszolt csak oda ment és megcsókolta a lányt.
GiTae ezt nem tudta mire vélni ezért nagy szemekkel nézett miközben Lee Joon forró ajkai az övéhez érnek. Joon mikor elszakadt a szájától GiTae nagy szemekkel nézett és nem tudott szóhoz jutni jó ideig, de egy idő után megemberelte magát és megszólalt.

- E-e-e-ez meg mi a fene volt? – kérdezte még mindig sokkolva, dadogva.
- Sajnálom másképp nem bírtam elmondani. Féltem, hogyha a szemedbe mondom, és nem cselekszem az arcomba, nevetsz és elküldesz – hajtotta le a fejét.
- Ezt honnan veszed. ?  - kérdezte értetlenül.
- Nem tudom. Sajnálom – kért megint bocsánatot.

Erre nem kapott választ csak azt érezte, hogy GiTae ajkai az övén vannak.  *o*

Mikor elváltak egymástól GiTae mosolygott majd megszólalt: - Ha azt szeretted volna mondani, hogy szeretsz akkor én, válaszolnék, hogy én is téged – mosolygott.
- Komolyan?
GiTae csak bólintott.
Lee Joon magához húzta majd szorosan megölelte.

- GiTae! Lennél a barátnőm? – kérdezte félve Lee Joon.

- Ez nem kérdés – mosolygott majd még szorosabban ölelték egymást.








THE END.^^  / HAPPY END.. xDDD







<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>



Háát..><  Ez lenne GiTae és Lee Joon története.. : Remélem tetszett. :$ Véleményeket kéreeeek szépeeen mert nagyon kíváncsi vagyok, mi a véleményetek erről az egy fejezetes kis ficiről. :D


Ha valaki szeretne még ilyeneket olvasni, vagy azt szeretné, hogy írjak róla akkor nyugodtan, írjon üzit és akkor, mondja meg kivel (fiú) és egy Koreai lány nevet kéreeeek szépen.:D


Ui: Szeretlek TITEKEEEET ♥ :DDD *ooooo*

Bye: NiTae. ♥ : ))))

Read More ...

2 megjegyzés